Languages

Search form

    A szerető Istennel való élő és igazi kapcsolat

  • Bymartonk
    In
    Sep 16, 2019
    hozzászólás

    EVANGÉLIUM Lk 15,1-10

    Heti gondolat szeptember 16-22.:

    A mi Urunk és Mesterünk példabeszédeiben nagyon sok, szép és érthető képpel akarja megismertetni, megszerettetni, közelebb hozni Istent, Akitől mi sokszor félünk, Akit mi olykor távolinak érzünk és gondolunk, vagy Akivel éppen kapcsolatban sem vagyunk.

    Ha félünk Tőle, akkor olvassuk el többször és lassan, engedjük közel azt a szentírási részt, amelyről az elveszett juh vagy az elveszett drachmáról szóló hasonlatok tárulnak elénk. Amikor elveszettnek, elhagyatottnak vagy éppen magányosnak érezzük magunkat, sokat segíthet annak tudatosítása, hogy Isten értünk jön. Nem hagy sokáig elveszettségünkben. Legalábbis nem hosszabb ideig, mint amennyit megbírunk…

    Az elveszettség – úgy gondolom – nem más, mint kiesés Isten szeretetének erőteréből, kiesés az Ő jelenlétének érzéséből. Ha pedig nem érezzük Jelen-Létét, Itt-Létét, apai és anyai (igen anyai!) közelségét, akkor érezzük magunkat elveszettnek és akkor nemcsak más, hanem saját magunk számára sem leszünk képesek jelen lenni.

    A másokkal való élő, igazi kapcsolat feltételezi ugyanis a SZERETŐ ISTENNEL VALÓ ÉLŐ ÉS IGAZI KAPCSOLAT meglétét. A másokkal való kapcsolat csak a NAGY KAPCSOLATBAN tud megmaradni hosszú távon. Ha nincs Istennel való élő kapcsolat, akkor nem tud lenni semmilyen más kapcsolat sem, csak rövid ideig tartó és gyorsan elillanó viszonyok.

    Istennel azonban csak akkor tudok élő KAPCSOLATBAN élni, ha szemlélem és gyönyörködöm gyakran azokban a képekben, amelyeket elsősorban Jézus tár elénk az evangéliumokban (minden más szép és élő kép, amelyet nagyszerű művekben elénk tártak, az az evangéliumokban csírájában vagy kifejezetten található meg!). Igen, élő KAPCSOLAT csak olyan Istennel lehetséges, AKI értem jön és megkeres. Olyan Isten, AKINEK a fent említett hasonlatokban megtaláljuk édesanyai és édesapai vonásait! Az elveszett juhot kereső pásztor barátaival ünnepel annak megtalálása után – az elveszett drachmát megtaláló asszony pedig barátnőivel. Az „ATYnya” Isten – ahogy egy kisfiú találóan fogalmazta egyszer ezt meg! – szép képei arra hívnak meg, hogy engedjük magunkat újra és újra megtalálni.

    A megtalálás mindig igazi és tartós örömmel ajándékoz meg, mert ezt az örömet Isten oltja belénk Szentlelke által.

    Őszintén akarjuk ezt az örömet?

    …hagyjuk magunkat Tőle megtalálni! smiley

    Sajgó Balázs